Hołłó oldala ------ A HIM igazi arcai

HIM - Valo Világ
Nemrégiben került a boltokba a finn HIM negyedik, a stílus-meghatározásuk után "Love Metal"-ra keresztelt albumuk. A melankólikus, búval bélelt, emellett kiváltképp fogós zenét játszó banda két év után jelentkezett nagylemezzel a sokak számára csalódással felérő Deep Shadows and Brilliant Highlights után, és a zenekartól menetközben elfordult rajongók abban bizakodnak, hogy a kissé populárisra és lágy hangzásúra sikeredett anyag után ismét harapni fognak. Hogy eme kijelentés valódiságáról meggyőződhess, hallgass bele az aktuális CD-be, vagy olvasd el a zenekar elsőszámú zeneszerzőjének és szövegírójának számító Ville Valo-val készített interjúnkat!
A friss nagylemez Love Metal és a hozzá tartozó maxi Funeral Of Hearts címéből feltételezem, most sem változott a zenekar ars poeticája.Ez azt is jelenti, hogy amíg a HIM HIM marad, a szerelem témaköre is állandó lesz?
Ez az érzés már az első dalunktól fogva meghatározza a témaválsztásunkat, aminek az a magyarázata, hogy pont akkoriban voltam egy nagy szerelmi csalódás közepén, és ez még mindig élénken él bennem, valamint az új anyag dalaiban. Azóta egyszerűen képtelen voltam más témát elővenni, ám elképzelhető, hogy a jövőben, mikor oldódik a ridegség a szívemben, egyebekről is fogok énekelni. Például a táncról... ha-ha.
A maxi CD borítóján látható egyszerű, de annál kifejezőbb is az imént vázoltakat támasztja alá.A koporsóban összeolvadt két szív pusztán a halálon túli élet szinonímája, vagy van valami más értelmezése is?
Az emberek általában csakakkor tudnak bizoynos dolgokat értékelni, amikor már elvesztették azokat. Holott ki kellene élvezni az élet minden pillanatának gyönyörét.
Mindhárom eddigi nagylemezetek borítóján egy Ville Valo portré látható, ám most megszakadt ez a sorozat...
Elég rémesen nézek ki mostanában, túl sokat iszom, cigizem, és nem akartam az ábrázatommal traktálni a rajongókat, ha-ha.
Már hónapok óta azt csicseregték a bennfentesek, hogy az előző lemezen található finomabb hangzáshoz képest bekeményítetek, azaz némileg visszatértek a korai időszakotokhoz...
Nem akartuk ugyanazt a lemezt kétszer elkészíteni. Az új anyag jóval dögösebb lett, sokkal inkább érződik a dalokon a nagy legendák, mint a Black Sabbath és a Led Zeppelin hatása. Olyan anyagot akartunk készíteni, amivel élőben is meg tudunk dörrenni. A Deep shadows lemez nagyon atmoszférikus, nagyon idilli zenét tartalmazott, de nem volt meg bennük a keményebb él, ami az előadással is negatív kihatással volt. Ezúttal egy agresszívebb sound-dal álltunk elő annak érdekében, hogy élőben se vesszen el a lényeg.
Csaknem két év telt el előző lemezetek megjelenése óta. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddigiekhez képest több időt szakítottatok az új anyag megírására?
Csaknem négy éven keresztül turnéztunk megállás nélkül, és ezután kellő időt szerettünk volna hagyni magunknak a feltöltődésre és az új anyag megírására. Hat hónapig gyúrtuk és gyakoroltuk az új dalokat, majd két hónapot töltöttünk stúdiózással, további három hét pedig a lemez keverésére ment el. Csakis arra koncentráltunk, hogy olyan anyag kerüljön ki a kezünk közül, amilyet eredetileg is elterveztünk.
Az aktuális album felvételei a Finnvox stúdióban zajlottak, ami egyre felkapottak az európai metálbandák körében. Miben veri ez a műhely a többi finn stúdiót?
Remek kondíciókkal rendelkező stúdióról van szó, Helsinki környékén nem találni jobbat. Nem először jártunk itt, hiszen a Greatest Lovesongs 666 is itt készült Hiili Hiilesma segítségével, aki különösen az erős és vastag gitársound kialakításában nagymenő. A dobcuccnak is kellően tágas teret tudnak biztosítani. Szóval prímák a körülmények, jó fejek a munkatársak és a kényelmi szempontok sem elhanyagolhatók, hiszen a Finnvox húsz percnyi autóútra fekszik az otthonomtól. Sokkal kényelmesebb nekünk ez a megoldás, mintha szállodákban kellene elütnünk a holtidőt.
A két évvel ezelőtti interjúnkban említetted, hogy Black Sabbath és Led Zeppelin tribute korongok számára rögzítettetek feldolgozásokat. Mi lett a sorsa ezeknek a daloknak?Hasonló célból most is készültök valakik előtt tisztelegni?
Hivatalosan nem jelent meg még egyetlen dalunk sem tribute lemezen. Szinte minden lemeznél sort szoktunk keríteni egy-egy interpretációra, de elsődlegesen nem azokra koncentrálunk, hanem a mindenkori aktuális lemezre. Tudomásom szerint az általad készített nóták sem jöttek ki lemezeken, élőben viszont rendszeresen nyomunk ilyen dalokat is, mint például a Black Sabbathtól a Hand of doomot.
Ahhoz mit szóltok, hogy néhány év lemezkészítés után stílusalapítóként kezelnek titeket? Finnországban egymás sarkát tapossák azok a feltörekvő, ún. gótikus metál bandák,akaik zeneileg - tudatosan vagy tudat alatt - tőletek merítik az ihletet...
Természetesen tökre jólesne, ha valakik a hatásaikként neveznének meg, de nem tartom magunkat stílusalapítónak. A zenénkben tettenérhető borongós, keserédes hangulat nem a mi találmányunk, hanem egy finn sajátosság, amit az innen kikerülő bandák természettől fogva magukban hordoznak. Éppen ezért a finn gótikus metál scene kifejezés sem állja meg a helyét. Alapvetően mi ilyenek vagyunk, és a finnek ezt a zenét kedvelik, szeretik hallgatni.
Az előző anyag megjelenése után a Missionnel indultatok turnézni. Milyen élményekkel tértetek haza?
A turnét kettéválasztanám, hiszen amíg mi Angliában kísértük őket, ők Németországban voltak az előzenekar. Csak jókat mondhatok el róluk, és amellett, hogy imádom a lemezeiket, igazi gentlemen-eknek is bizonyultak. Szünnapok estéin a bárban összejöttünk dumálni, az aranyéveikről hatalmasakat bírtak sztorizgatni.
Apropó, Mission! Arról hallottál, hogy régebben létezett egy "eszkimókra" keresztelt rajongói csoportjuk, akik a turné minden állomására követték őket?
Nem, de most már erről is tudok...
A HIM tábor is rendelkezik hasonlóan fanatikus egyénekkel?
Mi nem rendelkezünk ilyen kemény maggal, noha szoktak lenni egypáran, akik végigkísérnek minket minden állomáson, sőt képesek Mexikóba is elutazni a kedvünkért.
Koncertek után mennyire mutatod a hétköznapi arcodat? Ki szoktatok menni a rajongókkal dumálni vagy legurítani néhány sört?
Nem igazán jellemző. A bulik végeztével a pihenés a legfontosabb számomra, tehát vagy egyből visszamegyek a szálláshelyre, vagy a turnébuszon keresek menedéket. Ilyenkor előveszek egy jó könyvet vagy belökök valami videófilmet, aztán jöhet a szunya.
A közelmúltban egy szomorú hír látott napvilágot az országotokból, ami a Finntroll nevű zenekar gitárosának haláláról szólt. Ismerted őt személyesen?
Igen, ismertem. Pont tegnap tartottak a tiszteletére egy koncertet az Impaled Nazarene, a Children of Bodom meg néhány banda részvételével (a fesztivál reggel nyolctól tizenkettőig tartott, ezzel is megelőzendő, hogy a rajongók kapatos állapotba kerüljenek - a szerző), amin sajnos nem tudtam ott lenni, mivel az album promóciójával voltam elfoglalva.
Érdekes dolgokra bukkantam a biográfiádban, amik közül az lepett meg leginkább, hogy ki nem állhatod a Beatles zenéjét. Ennek mi az oka?
Soha nem szerettem őket, szüleim után sokkal inkább vonzódtam az olyan bandákhoz, mint a Rolling Stones. Számomra ők azok, akik a rock zene igazi életeszményét testesítették meg a maga misztikájával, szabadságérzetével, veszélyességével.
Az egyik kedvenc költőd E. A. Poe. Az ő művei mennyire inspirálnak zeneszerzés közben?
Nem csak az ő művei, de mind az irodalomban, mind a filmművészetben szerzett élmények hatással vannak a szövegeimre, ám inkább csak tudat alatt.
Mikor indul a HIM turné? Ismét megcélozzátok Budapestet?
Nyáron lesz néhány fesztiválfellépésünk, de perpillanat még nem tisztázódtak a dátumok. A teljes, nagy turnénk októberben veszi kezdetét, és az év vége felé valószínűleg hozzátok is el fogunk jutni.
Simkó - Greg